A Színes-kanyon muzsikusa

Ahogy a Színes-kanyonban egyre előbbre haladtunk, úgy erősödött fel egy nyikorgó hang. Nem igazán tudtuk eldönteni, mi lenne az, gyanítottuk, hogy egy botcsinálta muzsikus reszeli a hegedűt. Aztán az alig méter széles járat hirtelen kiszélesedett és a sziklák között megnyílt egy kis homokos tér. A szikla árnyékában egy teve kérődzött egykedvűen, míg a forró homok közepén, a tűző napon egy idős ember ült és maga készített egyhúros eszközével “népzenélt” az előbukkanó turistáknak.

Igazi zenei antitalentum volt az öreg. Dallama olyan kellemes volt, mint a motoros láncfűrész hangjába oltott gyorsvágóé. Elszántsága és csibészes mosolya azonban lassan megolvasztotta a szívünket. Fergeteges jókedvünk keletkezett, a csoport lányai körbeállták, összekapaszkodva körbetáncolták. A vidámség és a hangjegyek lassan kicsalogatták a bankjegyeket is, a gondosan kihelyezett kendőben gyülekezni kezdtek a különféle címletek. Zsebünk kiürült, az öreg mosolya egyre szélesebb lett, a kanyon falai pedig még hosszú ideig utánunk hozták az egyhangú fűrészelést.

Desert-musician - Sivatagi zenészDesert-musician - Sivatagi zenészDesert dancers - Sivatagi táncosokDesert dancers - Sivatagi táncosokDesert dancers - Sivatagi táncosokDesert dancers - Sivatagi táncosokDesert dancers - Sivatagi táncosokDesert dancers - Sivatagi táncosok

Témakörök: Egyiptom, Emberek.